Annak, hogy ennyivel a megjelenése után írok a játékról egyetlen oka van: Eddig csak játszottam vele. Már közel 100 órát ütöttem el vele. ami az én viszonylatomban hatalmas mennyiség egy játékra. Talán egy tucatnyi olyan játék sem jelent meg, amióta elkezdtem játszani videójátékokkal a 80 as évek végén, amivel ennyi időt töltöttem volna el.

Szóval azért tartott ennyire sokáig befejeznem a játékot, mert többször újra kezdtem, különféle nehézségi szinteken, más stratégiákat alkalmazva, mire végül elhatároztam, hogy na most már végigjátszom a kampányt.

Igen, ez azon ritka játékok közé tartozik, ahol nem csak a kampány tartotta bennem a lelket hogy játszak vele, hanem maga a játékélmény van olyan jó, hogy önmagában is megéri játszani.

Szóval még a múlt hétvégén, bő 90 óra játékidóvel a hátam mögött befejeztem a kampányt, ezzel feljogosítva magamat arra, hogy írjak a játékról.

A játék elég egyedi hozzáállást igényel, ahhoz, hogy sikerrel lehessen venni benne az akadályokat. Ez pedig abból áll, hogy mindig a lehető legrosszabb kimenetelre kell tervezni minden lépésedben, és el kell tudni fogadni a veszteségeket is. Nos ez a két felfogás mindig is távol állt tőlem játékok szempontjából. Ugyanis még annál is jobban utálok veszíteni, mint amennyire nyerni szeretek. Így eleinte meggyűlt a bajom a játékkal, és az első végigjátszás alatt inkább 20x visszatöltöttem egy állást, amíg meg nem találtam a lehető legjobb végkimenetelt minden esetben.

De mielőtt túlságossan belebonyolódnék a részletekbe kontextus nélkül, elmondom, hogy ha valaki nem tudná, hogy ez egy körökre osztott akciójáték (pl. Jagged Alliance). Ez egy olyan műfaj, amit fiatalabb koromban gyűlöltem, de most már a kedvenceim közé tartozik ha jól van megcsinálva. És ebben az esetben inkább hajlik a verdikt a jól megcsinálva felé, annak ellenére is, hogy van 1-2 dolog ami nagyon nem teteszett és az idegeimre ment benne.

Ahogy említettem, két féle módon lehet sikeresen venni a játékot: Vagy a visszatöltögetéses módszerrel, vagy azzal, hogy a lehető legrosszabb eshetőségre kell készülni minden lépésben. Az első módszer önmagért beszél. Mindössze arról szól, hogy mindaddig visszatöltögeted ez előző állást és valami mással próbálkozol amíg az eredmény nem kielégítő. Én első végigjátszásom során ezt a módszert alkalmaztam. De jelenleg is folyamatban van egy kampányom "ironman" módban. Ebben a játékmódban nincs visszatöltés, minden lépés és döntés végleges. Ez pedig adja a másik stratégiát. Ekkor mindig azt kell feltételezni, hogy semmi se sikerül úgy ahogy tervezted. Hiába van egy 95% találati esélyű lövésed egy ellenfél ellen, ha nincs B terv készen arra az esetre ha nem sikerül akkor nem szabad elvállalni. Tehát például ha már csak egy ellenfél látható és a katonádnak van 90% esélye eltalálni de védtelen pozícióban van, akkor nem szabad elvállalni a lövést, hanem inkább fedezékbe kell vonulni, és megvárni a következő kört. És ez az ami nekem baromi nehezemre esett, főleg eleinte. Én a gyors agresszív játékstílus híve vagyok nem pedig a puhatolózós óvatosé. Természetesen még ebben az esetben is ki tud szúrni veled a játék ha így állsz hozzá. Nem egyszer fordult elő velem, hogy 2-3 90% feletti lövés nem talált be gyors egymásutánban. Vagy hogy egy ellenség kritikus sebzést vitt be a dupla fedezékben, ráadásul meglehetősen távol álló katonámnak. Ilyenkor szoktam idegességemben ALT-F4-hez kapni.

A játék legnagyobb ütőkártyája a változatosság. Egy-két fő küldetésen kívül minden pálya véletlenszerűen generált. Így képtelenség kétszer ugyanazt az állást kapni. Akár hányszor is játszod végig a játékot. Ebből adódik a játék egyik hátránya is, attól függően hogy mennyire szerencsés a pályarajz amit kapsz egy-egy küldetés sokkal könnyebb vagy nehezebb is lehet.

A legnagyobb hibája a játéknak szerintem, az ahogy a lövések találati esélyét számítja. Ehhez ugyanis nem veszi figyelembe az ellenfél és közted levő tereptárgyakat. Csak az számít, hogy fedezékben van e az ellenfél és milyen fedezékben. Így sokszor előfordul, hogy látszólag könnyű lövések nagyon kis esélyesek lesznek, míg olyanok amikor több tereptárgy is útban van meg sikerülnek. Illetve még egy dolgot vesz figyelembe a játék. Azt, hogy milyen magasan áll a lövész. A magasabb állás már már irrealisztikusan nagy előnyt jelent.

Az körökre osztott akció mellett a játéknak van egy bázisépítős menedzselős, kutatós aspektusa is. Nem akarom ezt különösebben részletezni. A lényeg, hogy kutatással lehet fejleszteni az eszközeidet, és a bázison különféle létesítményeket építve lehet bónusz képességeket szerezni. Valamint a fő térképen különféle régiókat kell feloldani, ill. kapcsolatba lépni a helyi ellenállókkal, ezzel növelve a bevételeket. Valamint lehet korlátozott módon adni venni is nyersanyagokat, katonákat, egyebeket. Morbid módon az elhullott ellenfelek holttesteivel igen jól lehet kereskedni. E mellett a térképen vannak különféle bónuszt adó scannelési helyek, ahol csak a scannelés elvégesztével kapod meg a bónuszt, ami jár érte. Ez különösképpen akkor idegesítő, amikor már csak egy minimális hiányzik belőle, de a játék bedob egy küldetést amit el kell végezni, és ezeket nem lehet 1mp-el sem elhalasztani azonnal menni kell, különben elvész a lehetőség. Így rengeteg időt veszítesz azon, hogy sokszor egy utolsó kis darabka miatt kell visszarepülni egy-egy scannelési helyszínre, hogy megkapd a bónuszt. Annyira jó lett volna, ha úgy oldják meg, hogy ha egy napnál kevesebb van hátra a scannelésből akkor azt be lehessen fejezni, mielőtt elmész más küldetésre.

Ha már küldetések, akkor a játék néhány alapvető küldetésfajtával operál:

• Raid - Egy ellenséges konvojon ütsz rajta, nyersanyagok zsákmányolása a cél
• Destroy node - Egy átjátszó állomást kell megsemmisíteni, ezeket mindig adott kör alatt kell megcsinálni
• Defend node - Ugyanaz mint az előző fordított felállásban, itt megvédeni kell, hogy az alienek ne tudják felrobbantani
• Access point - Hackelni kell egy ládát/konzolt, ezek is körlimites küldetések.
• Retaliation - Civileket kell megmenteni, a támadó alienektől
• VIP extraction - Civilt kell elkísérni arra a kimentési ponthoz
• Rescue - Az előzőhöz hasonló, csak itt ki is kell szabadítani a civilt mielőtt elindulhatnál (körlimites)
• Capture/Kill -  Ki kell végezni vagy elrabolni az ellenségnek dolgozó civilt (körlimites)
• Sabotage facility - robbanószert kell telepíteni egy meghatározott pontjára az ellenséges bázisnak

A legproblémásabbak általában a körlimites küldetések hiszen itt nem szabad túl óvatosnak lenni, mivel akkor elfogy az idő mielőtt el tudnád végezni a feladatot.
Nézzük a pro és kontra dolgokat.

+

• Véletlenszerűen generált nem ismétlődő küldetések
• Sokféleképpen lehet nekiállni stratégiailag a bázisfejlesztésnek.
• Változatosság
• Jó hangulat főként a karakterek narrációjána köszönhetően. Különösképpen Tygan boncolásai jók. Hátborzongató mégis kielégítő egyben.
• Nincs különösebben bonyolult történet, de kellő hátteret biztosít a játékhoz.

-

• A találati esélyek számítása
• Túl sok megszakítás a térképen való scannelgetés közben
• A generált térképek miatt ugyanaz a küldetés lehet könnyű és nagyon nehéz is
• túl sok mikromanedzselés szükséges a bázison (mérnökök beosztása, kutatás, építés, kiképzés, felszerellés kiosztása, stb.)
• Az utolsó küldetés egy bughalmaz
• Nagyon sok múlik a vak szerencsén

Értékelés:

grafika / megvalósítás: 6/10
történet / hangulat: 8/10
játékmenet / irányítás: 10/10

összhatás: 9/10

Nincs több hozzáfűzni valmóm.