kritikák

2019. március 30. 21:29 - Mumia

Mortal Engines (2018)

Steampunk roadshow

mortal-engines.jpg

Nagyon kevés film tud az utóbbi időben lekötni, a tény, hogy ennek mégis sikerült, pedig előzetesen erre nem sok esélyt adtam, az már önmagában is nagyon nagy dícséret.

És egyáltalán nem azért tudott meglepni a film, mert elvárások nélkül fogtam neki. Nem, nem szó sincs ilyesmiről. Azért mert nem tudok egy filmről semmit előzetesen, nem jelenti azt, hogy alacsonyabban van a léc. Sőt.

Úgy tűnik, hogy ez az én keresztem, hogy mindig olyan filmek tetszenek ami a tömegeket összezavarja, vagy egyáltalán nem is érdekli. Nem véletlen, hogy a sokak által minősíthetetlennek tartott Sucker Punch is nagy kedvencem. Na, azért nem kell megijedni, ez közel sem annyira elvont mint az, sőt egyáltalán nem is elvont. Látványban minden esetre ez is elég jó.

Nade mi is ez? Egy steampunk poszt-apokaliptikus akció sci-fi. Ahol gyakorlatilag város méretű lánctalpas monstrumok harcolnak egymással a túlélésért. Ezen a tényen nem szabad fennakadni, igen guruló városok. Ha ezen túl tudod tenni magad, akkor még van remény, hogy tetszeni fog a film.

Nyilvánvaló, hogy egy ilyen alkotást nem lehet csak hatalmas mennyiségű CGI-vel megoldani, de szerencsére itt ez nem probléma, mivel a jobbik fajtából van. Olyan jó 8/10-es. (10/10-es az a CGI lenne amiről nem lehet megmondani, hogy az).

Nade guruló városok önmagában még nem adnak drámát, kell valami történet is. Mint oly sok könyv alapján készült filmnek ennek is az a hibája, hogy nem tudja elég részletesen bemutatni a világot, túl sok minden kimarad, vagy túl gyorsan le van tudva. Sok jeleneten szinte érezhető, hogy ez a pár perc egy 10-20 oldal zanzásított verziója. Kb olyan ez, mint amikor a kötelező olvasmányból kellett esszét írni a suliban. Már annak aki tudja milyen az, mert én egyetlen egy kötelező olvasmányt sem olvastam el anno. Pedig manapság nem is tudnám elképzelni az életet olvasás nélkül, csak ugye ha valami kötelező az inkább taszítja az embert.

Visszatérve a filmre, a színészek jók, de talán az is hozzájárult ahhoz, hogy nem volt nagy kasszasiker, hogy nincs benne egy kimondott húzónév sem. Ezzel nem leszólni akarom a szereplőket, mert több remek karakterszínész is megjelenik benne. És majdnem mindenki elgodhatóan játszik, de azért a cipész maradjon a kaptafánál, zenész meg az zenélésnél. Bár zenei pályafutását nem ismerem Jihae-nek (mivel ezidáig létezéséről sem tudtam). Na nem mintha a másik két főszereplő neve ismerősen csengett volna, szerintem ez az első eset hogy látom őket. A srác kicsit olyan volt mint Frodó a gyűrűk urában. A női főszereplő pedig szerencsére nem egy Mary Sue, kicsit olyan mint egy fiatalabb Emily Watson (Equilibrium - ami egy másik kötelező film, tudom öreg vagyok), egyébként Hera Hilmar-nak hívják, ami bizos nem az anyakönyvezett neve, mivel Izlandi születésű. Minden esetre meg fogom jegyezni.

De a show nagy részét mindenképpen Shrike vitte el, aki kinézetre egy Nick Valentine (Fallout 4) de szociálisan inkább egy terminátor. Igen, ilyen egy ütős badass. Aki ráadásul jól is van megírva, nem pedig a tipikus gonosz aki csak azért gonosz mert az író azt mondta, hogy az lesz és kész. És ha már itt tartunk, a film igazi főgonosza sem teljesen kétdimenziós, legalábbis eleinte. Csak a végén viszik el egy kicsit irracionális irányba.

Szóval látvány csillagos ötös, alakítás négyes alá, történet négyes. Összességében nagyon jó film, ötös alá, csak ajánlani tudom.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://madblog.blog.hu/api/trackback/id/tr314728607

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
kritikák
süti beállítások módosítása